|
|
 |
Dr. Gaál Ernő |
1949. október 10-én születtem Sárospatakon.
Jelenleg a Hegyaljai Alkotók Társulásának elnöke vagyok.
Eddig több mint húsz antológiában szerepeltem. Novellákat, illetve verseket írok. Szerkesztem a Szerencsi Hírek irodalmi mellékletét., Az Új szárnypróbában, a Klárisban, a Délibábban, a Tüzedzőkben, és utódjában a Koszorúban, a Pécsi Újhangban, a Szárnyaló képzeletben, az Új Arcban s több irodalmi beállítottságú folyóiratban jelentek meg írásaim.
Tagja és régióvezető helyettese vagyok Cserhát Művészkörnek, Társelnöke vagyok a Magyar írók Nemzetközi Szövetsége Észak- magyarországi Regionális Szervezetének, tagja az AKIOSZ-nak stb.
Szerepelek az Irodalmi Képes Lexikonban, a Kortárs írók Lexikonában., a Váci Mihály Irodalmi Kör Kislexikonéban.
A 200l-es irodalmi könyvnapokra megjelent első verses kötetem Határkő címmel.
Alkotásaimat a következő linkeken olvashatod:
A nézheted meg (Szerencs, 2001.06.29.).
E-mail: .
Vissza a rendes tagokhoz.
Az I. ciklus versei
Vissza az elejére!
Az II. ciklus versei
Vissza az elejére!
Az III. ciklus versei
Vissza az elejére!
Az IV. ciklus versei
Vissza az elejére!
Prózáim
Vissza az elejére!
 |
'De él a szó, a leírt gondolat...'
Szabó Magda
H A T Á R K Ő
Összeállítás Dr. Gaál Ernő verseiből
Tisztelt Olvasó!
|
 |
Könnyen megtörténhet, hogy a HATÁRKŐ nevet viselő irodalmi válogatás elolvasása után egynémely vájt fülű, vagy magát ugyancsak tollforgatónak valló olvasó túlzónak, de legalább is elhamarkodottnak érzi majd a költő aposztrófot - én mégis bátran nevezem GAÁL ERNŐ barátomat költőnek, még akkor is, ha igazán jelentős művet /műveket/ ez ideig nem publikált /alkotott/, s így nem közölt tőle az a számos antológia, egyéb folyóirat sem, amelyben novelláit, elbeszéléseit - mára leginkább egyéni hangvételű líráját - adta közre.
Gaál Ernő nem azért ír, hogy irodalmi babérokra törve a Parnasszus csúcsaira feljuthasson, hanem az önkifejezés egyszerű öröméért; hogy szublimálja azokat az érzeteket, érzéseket, amelyek benső énjéből sorra-rendre feltörni igyekeznek. Tiszta forrásból merítve: Petőfi és Arany nyelvén szólal meg, tudatosan vállalva fel ezt a hangot, még akkor is, ha ezért a modern iskola jeles / már elismert és jelentős orgánumokban publikáló/ követői, szószólói az anakronizmus nem túl népszerű bélyegével illetik, illethetik őt és alkotásait.
Gaál Ernő legelső sorban érző embernek vallja magát, olyan egyéniségnek, akinek világlátása tekintetében szigorú normák szabnak határokat; aki mindezek ellenére lírai lélektől emelkedett, aki a valóság adta komor képet és a költői szabadság kínálta szárnyalást minden lehetőség szerint úgy "ötvöz", hogy visszahallva ön-ön magát versein keresztül: abban ne csalatkozzon! Hű akar lenni hitéhez, s hű azokhoz az emberi értékekhez, amelyekbe - immáron ötven éve! - a Bodrog felső folyásánál, a Sárospatak melletti tanyavilágban beleszületett.
- Bár a tanyasi gyerekből világlátott, éltes férfi lett; bár szorgalmából és tehetségéből következően jogi doktor lett, megmaradt egyszerű embernek, akinek a talmi hivalkodás, az üres csillogás, tetszelgés ma sem, holnap sem! lesz "kenyere" …
Az agrárpályán szerzett főiskolai diploma után a Belügyminisztérium kötelékébe vezetett az útja, ahol különböző beosztások után - az egyetem befejezését követően- a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolába vitte sorsa; kiemelt főtanárként dolgozik ma is, rendőr alezredesi rangban, még inkább azonban szívvel-lélekkel oktatja a rend leendő őreit…
Közel négy éve annak, hogy belépett a szerencsi székhelyű HEGYALJAI ALKOTÓK TÁRSULÁSA nevet viselő alkotói szerveződésbe, amelynek 1997-es közgyűlése az Egyesület alelnökévé választotta.
Kedves Olvasó! Tisztelje meg a Költőt figyelmével és olvassa szeretettel GAÁL ERNŐ veseit.
Szerencs, 2000- 06-30.
Maklári Bódi István
Lektori jelentés
Gaál Ernő 'Határkő' című kötete- mely mellesleg egy exluzív, csinos kivitelű könyvecske-, egy élete delelőjén, az érett férfikor zenitjén járó jogász, s a rend leendő őreit okító tanárember rímekbe foglalt életérzése, élettapasztalata. A kiadvány négy fejezetre osztható. Az elsőben az élet nagy kérdéseiről (eredendő bűn, szülés, halál, halálutáni élet, filozófiai felvetések, stb.) a költői tehetség talányáról, s egyéb életes- egzisztenciális kérdésekről olvashatunk. A második blokk javarészt a nőknek, a szerelem érzésének rendeltetett. A harmadik tartalmi egységből legmarkánsabban a természet szeretetének a hangja csendül ki. Végül a negyedik ciklus az egyetemes ünnepeink (karácsony, anyák napja, stb.) és magán ünnepeinknek (névnap, születésnap, stb.) szentelt versfaragványokat öleli fel. A versek esztétikumát tekintve elmondható, hogy Gaál Ernő jó formaérzékű, remek rím érzékű versíró, frappánsak sorvégi összecsengései és a tempó, a ritmus alátámasztja, hangsúlyozza, sőt erősíti a téma szép ívben való kibontakozását. Gaál Ernő nem szózsonglőr metaforák, meghökkentő, eredetieskedő képek költője. Ő az érthetőségre összpontosít, és sokszor feláldozza a különlegességhajhászást, az újszerűséget a tartalmiság, az üzenet oltárán.
Gaál Ernő verseit további kiadásra és az olvasók figyelmébe jó szívvel ajánlom.
ALTERRA
Svájci- Magyar kiadó kft.
Batári Gábor, főszerkesztő
Budapest, 2001.04.10.
Vissza az elejére!
|
 |
|
|
 |
|
